Tíz európai közül több mint nyolc (82 százalék) szerint régiójában jó az életminőség, 65 százalékuk régiójuk jelenlegi gazdasági helyzetét is pozitívan ítéli meg - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésből.
Oroszország a lakosság megfélemlítésével próbálja teljesen eltüntetni az ukrán nemzeti identitást a megszállt területeken, bizonyos esetben még kínzást is használnak – olvasható az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának friss jelentésében, melyet a Guardian ismertetett.
A Milton Friedman Egyetem és az Észak-Budapesti Tankerületi Központ kezdeményezte a III. kerületi önkormányzattal való tárgyalást a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium és a Zipernowsky Károly Általános Iskola fenntartásának átadásáról.
Két év alatt, 2022-ben és 2023-ban összesen 260 ezer laptop került ingyenesen a tanárok és diákok kezébe az iskolákban. A következő lépés részeként 2024 tavaszán további 193 ezer laptopot tervez kiosztani a Belügyminisztérium, tovább erősítve a digitális oktatás infrastruktúráját az országban – közölte Rétvári Bence parlamenti államtitkár.
A sajátos közép-európai kontextusban számunkra a rendkívül sikeres 1998-as lengyel oktatási reform szolgáltatja a legtöbb megszívlelendő tanulságot, ezért ahogy azt egy korábbi írásomban már jeleztem, érdemes közelről követnünk a lengyel közoktatásban zajló változásokat. A 2022-es PISA-kutatás drámai változásokat jelez a lengyel oktatás teljesítményprofiljában, ezért ezzel külön is érdemes foglalkoznunk.
Magyarországon növekszik az importált munkaerő, miközben évek óta probléma a magyar munkavállalók külföldre távozása. Gazsi Attila, a Vállalkozók és munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese úgy látja, a folyamat célzott intézkedésekkel és forrásbevonással visszafordítható, addig azonban a hazai vállalkozások zavartalan működéséhez elengedhetetlen a vendégmunkások alkalmazása. A VOSZ rendszeresen részt vesz munkaerőpiaci kutatásokban, ennek legújabb mérföldköve a VOSZ Barométer, amelynek részletes eredményeit márciusban mutatják be. Az elnökhelyettes szerint több potenciális munkavállalói csoport is dinamizálható lenne jól szervezett intézkedésekkel és együttműködésekkel, például az 55 év feletti korosztály munkaerőpiaci jelenléte jelentősen növelhető. A VOSZ ezek megvalósítására tesz javaslatokat.
Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt. A kormány a pedagógusbérek emelése mellett az oktatás digitalizációjára is készül, százezres nagyságrendben juthatnak laptopokhoz a tanulók és a tanárok – többek között ezekről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Növekedés.hu-nak adott interjúban.
A magyar közoktatási rendszer egyik alapvető problémája az általános iskolai oktatásban tapasztalható nagymértékű iskolai szegregáció. A rendszerváltást követő években a különböző társadalmi hátterű tanulók iskolai elkülönülése erősödött, aminek következtében a 2000-es évek elejére a szegregáció mértéke nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékűvé vált. Hogyan alakult az általános iskolai szegregáció mértéke az azóta eltelt két évtizedben Magyarországon és ennek milyen következményei lehetnek a társadalmi egyenlőtlenségekre? Kutatásainkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív kutatásából. A válaszadók közül minden második külföldön képzeli el tíz év múlva aktuális munkahelyét. Az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk pedig lényegesen kevésbé aggasztják őket, mint saját anyagi helyzetük.
Januárban a minimálbéremeléshez képesti 10 százalékos emelésre számíthatnak a tanárok, felülvizsgálhatják a státusztörvény teljesítményértékelési rendszerét. A PISA-teszteken rossz eredményre számítanak a magyar diákoktól, melyet a koronavírus-járvány miatti nehézségeknek tulajdonítanak – többek között ezekről a témákról beszélt Pintér Sándor belügyminiszter a parlamenti meghallgatásán a Telex szerint.
A pénzügyi tudatosság hiánya a lakosság körében világszintű probléma, Magyarországon elsősorban a lexikális tudás gyakorlatba való átültetése okoz gondot. A jövőtudatosságot fejlesztő OTP Fáy Alapítvány egyik kiemelt célja a pénzügyi ismeretek terjesztése, elsősorban a fiatalok körében. Csejtei Ildikóval, az alapítvány ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen programmal készülnek trénereik a november 9-re meghirdetett GEN Z FEST / GREEN fesztiválra, ahol a fenntarthatóság legkülönbözőbb aspektusai, így a zöld pénzügyek is fókuszba kerülnek. Az ügyvezető beszélt arról is, hogy mely témákban a legfontosabb fejleszteni a gyerekek pénzügyi ismereteit és milyen módszerekkel lehet ezt megvalósítani.
Sok magyar vállalkozás sikertelensége mögött az húzódik, hogy az állam demotiválja a vállalkozásokat azzal, hogy pénzt osztogat nekik – mondta Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a Pénzcentrumnak adott interjúban. A szakember szerint a vállalkozásoknak meg kell tanulniuk a világpiacon boldogulni, a vevőkből élni és rájuk figyelni, aki nem az állam. Bojár a magyar oktatás problémáiról is beszélt, szerinte a képzések minősége nagyon sokat romlott itthon. Bojár Gábor részletesebben is beszél a vagyonépítésről és befektetési lehetőségekről a Portfolio november 8-ai ingyenes lakossági rendezvényén. Részletek itt.
A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.
A tanulás mellett dolgozó 15-29 éves diákok aránya Magyarországon tavaly csupán 6%-ot tett ki, ami a harmadik legalacsonyabb rátának számít az EU-n belül, csak Romániát (2%) és Szlovákiát (5%) előzzük meg ebben a mutatóban. Az átlag uniós adatok viszont azt mutatják, hogy minden negyedik diák dolgozik (beleértve a részmunkaidős állásokat, diákmunkát is) a közép- vagy felsőfokú tanulmányai mellett. A tanulás közben munkát vállaló fiatalok aránya Hollandiában a legmagasabb, 73%-ot tesz ki.
A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.
Idén Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténész és munkagazdász kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a nők munkaerőpiaci helyzetének több évtizedes kutatásáért. Cikkünkben azt járjuk körül, mi ennek a jelentősége, és hogyan járult hozzá Goldin ahhoz, amit a nők munkapiaci helyzetéről tudunk.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Rengeteg háztartás maradt áram nélkül.
Mégsem Vlagyimir Putyin a felelős?
Meglepő eredményre jutottak a kutatók.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
